http://genium-med.hu/


 
Bejelentkezés
 
Azonosító:  
Jelszó:  
 
  Regisztráció >

A nőgyógyászati vizsgálat

A vizsgálat megkezdése előtt az orvosnak szüksége van a kórelőzmény ismeretére egyrészt a jelenlegi panaszokat, másrészt a korábbi betegségeket illetően. Ezért érdemes előre felkészülni a várható kérdésekre, hogy ezzel is segítsünk a pontos tájékozódásban, hiszen ennek fontos szerepe van a későbbi kezelés meghatározásában.

  • A vizsgálat előtt az orvos biztosan megkérdezi az utolsó menstruáció idejét, a menstruációs ciklus főbb jellemzőit:
    • milyen gyakorisággal jelentkezik a vérzés /a menstruáció első napjától számítva a következő havi vérzés első napjáig/,
    • mennyi ideig tart,
    • változott-e a vérzés gyakorisága, időtartama, erőssége? Az első menstruáció hány éves korban volt.
  • Van-e alhasi panasz: görcs, fájdalom, ez milyen jelegű /tompa-éles; erős-gyenge/, helye.
  • Van-e folyás: ennek színe, szaga, mennyisége és állaga /pl: bő, darabos/. A folyások egyik kísérő tünete lehet a hüvelybemenet vagy a gáttáj viszkető, égő érzése.
  • Vizeletürítéskor jelentkezik-e panasz: fájdalom, vér a vizeletben, csípő vagy égő érzés, gyakori vizeletürítés, egyéb.
  • Észrevett-e alaki eltérést a külső nemi szerveken: apró hólyagok vagy "szemölcsök" a gáttájon, mellek tapintásakor érzett csomó, stb. Általános szabálynak tekinthető, hogy minden változás esetén érdemes orvosi tanácsot kérni akkor is, ha az nem okoz panaszt, fájdalmat, kivétel a nemi szervek fiatalkori érésével kapcsolatos növekedés, alaki változás.

A korábbi betegségekre vonatkozóan a következő kérdésekre lehet számítani:

  • Korábban volt-e bármilyen nőgyógyászati betegsége vagy műtétje?
  • Élete során milyen egyéb műtétei voltak?
  • Állandó vagy időszakos, de rendszeres gyógyszerszedést igénylő betegsége van-e?
  • Van-e ismert gyógyszerallergiája?

A vizsgálat célja: az orvos tájékozódik arról, milyen változások láthatóak, tapinthatóak az egészséges állapothoz képest.

A vizsgálat menete: miután a vizsgálandó hölgy elhelyezkedett a nőgyógyászati vizsgálószékben, az orvos a kisajkak széttárását követően óvatosan bevezeti egyik kezének mutató, vagy mutató és középső ujját /1 vagy 2 ujját/ a hüvelybe, másik kezével pedig a hasat tapintja át, egyidejűleg. A két kéz között pontosan megítélhetővé válik a méh helyzete, nagysága, át lehet tapintani a méh környezetét, a "méhfüggelékeket", azaz a petefészkeket és a petevezetőket. A vizsgálat során a szomszédos szervekről is lehet információt gyűjteni: a vesetájak, a húgyhólyag, a környező belek áttapintásával.

Fontos tudnivalók:

  • Nőgyógyászati vizsgálat előtt érdemes kiüríteni a hólyagot, mivel telt húgyhólyag "eltakarhatja" a méhet: nehezebb lehet megítélni a helyzetét, állapotát. Telt húgyhólyag esetén az orvos valószínűleg úgyis ezt fogja kérni, és utána ismétli a vizsgálatot.
  • Ha valaki nem veszítette el a szüzességét, a vizsgálat előtt mindenképpen jelezze, mivel ebben az esetben vagy még a szokásosnál is óvatosabban, egy ujjal vizsgál az orvos, vagy a végbél felől /ekkor a vizsgálókesztyűt vazelinnel vagy egyéb síkosító anyaggal kenik be, hogy a vizsgálat ne legyen nagyon kellemetlen/.

A nemi szervek kézzel való áttapintása után szokott következni a kolposzkópos vizsgálat, melynek célja a gát felszínének, a hüvelynek és a méhnyak hüvely felőli részének alapos áttekintése szabad szemmel és mikroszkóppal. Mivel a hüvelyfalak egymáshoz simulnak, ezzel is védve a belső szerveket, ehhez egy speciális műszer szükséges: a 11. Fejezetben már említett Cusco-eszköz, közismert nevén "kacsa" /ezt a nevet kacsacsőrszerű alakjáról kapta/. A műszert zárt állapotban vezetik be a hüvelybe, és a méhszáj közelében nyitják ki, hogy a hüvelyfalak elemelkedjenek a méhszájtól. így láthatóvá válnak körben a hüvelyfalak és a méhszáj is. Az orvos a megtekintést követően szükség esetén hüvelyváladékot, illetve "rákszűrésre" /hivatalosan: onkocitológiai vizsgálatra/ mintát vesz.

A "rákszűrés" során a mintavétel a 2. Fejezetben már említett, méhnyak felszínen elhelyezkedő laphám-mirigyhám határról lesodort sejtekből történik, illetve a gyanús elváltozások felszínéről. Ennek eredményét többféle rendszer, beosztás szerint is megadhatják, leggyakrabban szerepel a Papanicoulau szerinti értékelés is. Ennek eredménye P 0-5 lehet. P0 esetén valami miatt a rákszűrés nem értékelhető /technikai probléma/, ezért néhány hét múlva érdemes megismételni a vizsgálatot. Egészséges eredmény a P1-2. Betegségre a P3-5 utal. P4-5 esetén méhnyakrák irányában végeznek további vizsgálatokat. P3 lehet rákmegelőző állapot jele is, de gyakran erős gyulladás okozza: mindenképpen további kezelésre és ellenőrzésre van szükség. A rákszűrés eredménye mellett a hüvelyváladékról is kapunk információt: itt is lehet gyulladásos jel, bizonyos kórokozók pontosan felismerhetőek /gombák, baktériumok, stb./. Hüvelyváladék vételekor csak az utóbbit vizsgálja a cytologus, itt a minta nem feltétlenül a méhnyak felszínéről származik, hanem a hüvely más részéről /hüvelyboltozat, hüvelyfalak/, ekkor nincs "rákszűrés" eredmény, csak hüvelyváladék.

A "rákszűrés" része, hogy segédanyagokkal is ecsetelve a méhnyak felszínét, a méhszáj környezetét végezzük a mikroszkópos vizsgálatot. Ennek haszna, hogy mikroszkóppal sem látható elváltozásokat képes elkülöníteni: az ép és a beteg részek más színűre festődnek.

Leggyakrabban alkalmazott anyagok:

Ecetsav oldat: híg ecetsav, így csípő érzést nem okoz /kivéve erős gyulladás esetén, amikor jelentkezhet enyhe panasz/. Színtelen, a ruhán nem hagy foltot.

Lugol oldat: jódtartalma miatt barna színű, a fehérneműn hagyott esetleges foltja könnyen mosható. Panaszt nem okoz.

A hüvelyi feltárás, azaz a "kacsa" lehetőséget ad hüvelykezelés végzésére is: az esetlegesen szükséges gyógyszerek bejuttatására, ecsetelésekre.

Fontos tudnivalók:

  • Sokféle méretű "kacsa" létezik, ezért a megfelelő méretű eszközzel végzett vizsgálat nem fájdalmas, kicsit talán kellemetlen. A vizsgálat csak erős gyulladás esetén fájdalmas. Javít a helyzeten, ha a vizsgálandó hölgy megfelelően el tudja lazítani a gátizomzatát. Ha kellően bízik az orvosában, a reflexszerűen jelentkező hüvely-összehúzódás is kisebb /akkor látható, ha a hüvelybemenethez bármi hozzáér, így a "kacsa" bevezetése előtt is/.
  • Bár a vizsgálat sokrétű és alapos, néhány percig tart, nem megterhelő.
  • Szűz hölgyeket általában nem vizsgálunk "kacsával". A ritka kivételek esetében speciális, erre kialakított vékony eszközt használunk, óvatosan.
  • Ha nem konkrét panasz miatt kér valaki vizsgálatot, hanem kizárólag „az éves rákszűrésre” jelentkezik, érdemes középidőben menni /két menstruáció között közelítően félidőben/, mert orvosi szempontból akkor a legjobban értékelhető a minta. Panasz esetén természetesen hasznos minél hamarabb vizsgálatra jelentkezni.

A mellek vizsgálata:

Fontos tudni, hogy a nőgyógyászati rákszűrésnek az emlők vizsgálata is része. Ilyenkor az orvos áttapintja a melleket, a hónalj árkokat és a környéki nyirokcsomókat.

Itt a legfontosabb az önvizsgálat, mert korán észre lehet venni a betegséget. Mivel a mellek a menstruációs ciklus során változó tapintatúak, legjobb a vérzést követő 1 héten belül vizsgálni. Lehetséges problémák: a mellek alakja nem szimmetrikusan változik /behúzódás, kiemelkedés jelenik meg/, "csomót" lehet tapintani, a mellek nyomásra érzékenyek /menstruáció alatt ez lehet normális/, vagy váladékoznak. Az "éves rákszűrésen" kívül érdemes minden "gyanúsat" orvosnak megmutatni.

Fontos tudni:

  • A mellek betegségei időben felismerve jól gyógyíthatóak, ezért fontos az önvizsgálat.
  • Az emlőket érintő betegségek viszonylag gyakoriak, de többségükben jóindulatúak.
  • A két mell között normálisan is vannak kis különbségek, de ezek nem változnak.

A nőgyógyászati vizsgálat végén az orvos vagy azonnal képes véleményt alkotni, vagy egyéb, kiegészítő vizsgálatok elvégzését javasolja. Ezek közül a leggyakoribbak:

  • Nőgyógyászati ultrahang: általában a hason keresztül vagy szükség esetén hüvelybe vezetett vizsgálóeszközzel, utóbbi a már említett „kacsá”-hoz hasonló méretű, fájdalmat nem okoz. Az ultrahang pontosíthatja a tapintott elváltozás /pl. ciszta/ helyzetét, méretét. Észrevehet méhen belüli elváltozásokat, amelyek nem tapinthatóak a méh külső felszíne felől, stb.
  • Mammographia: az emlők röntgenvizsgálata.
  • Emlőultrahang: a mellek ultrahangvizsgálata.
  • Laborvizsgálatok: vér- illetve vizeletvizsgálat általános belgyógyászati jellegű tájékozódásra, például gyógyszerek /fogamzásgátló tabletták/ kezdése előtt, kizárandó olyan betegségeket, amikor az adott gyógyszer nem adható.
  • Hormonvizsgálatok: célirányosan, női nemi hormontermelési zavarral járó betegségek gyanúja esetén. A vizsgálat vérből történik a menstruációs ciklus meghatározott időpontjaiban.

Megjegyzés: Sokan nem tudják pontosan, hogy mi is az a "ciszta". A petefészekben elhelyezkedő folyadék tartalmú tömlő. Szakorvosi ellenőrzést és ellátást igényel. Fontos tudni, hogy a havonta bekövetkező peteérés során is hasonló megjelenésű tömlő keletkezik (tüsző), melynek legnagyobb átmérője nem haladja meg a 3 cm-t.